Slough, London
2010.03.07. 20:59
Szóval pénteken volt a nagy összepakolás napja...a szüleim jöttek segíteni, így is tök későn végeztünk. Aztán aznap már anyáméknál aludtam.... még ittunk egy pohár whiskyt az egészségemre. Másnap korán reggel keltem olyan 5 körül és mentem apámmal bepakolni a kocsiba. Szomorú voltam és az utolsó körre egyedül mentem fel a lakásba.
Azt hiszem többek között ez is hiányzik.... a kényelmes, tágas jól megszokott környezet.
Aztán elköszöntem Gizi patkánytól... meg a lakástól és útra keltem.
Még Ausztriába kaptam egy kavicsot a szélvédőbe, de szerencsére nem repedt meg.
Aztán Nürnbergtől Frankfurtig dugó, aztán Frankfurttól Kölnig megint.
Jó sokat álltam ezen a vonalon, vesztettem vagy 2-3 órát.
Aztán valamikor 22körül érkeztem meg Belgiumba, Aaltsba...miután Hollandiában egy kicsit elbasztam az egyik autópályás fel-lehajtást.
A szálloda rendben lett volna, de hideg volt. Így korán ébredtem vagy 4kor, 5kor már kocsiba voltam és olyan 7 körül már Franciaországban voltam Calais-ban, 7:50-es kompra kaptam is helyet szerencsére így nem kellett sokat várni. Durva idő volt, úgyhogy egy kicsit lehetett érezni, hogy imbolyog a hajó. Egy ilyen nagy úszó plázát képzelj el.
Aztán angliában kutya idő volt...nagyon durván fújt a szél és szakadt az eső.
Dovertől-Londonig vagy 6 baleset volt előttem. Ezek az angolok nem bírnak vezetni és elég szar az autópálya is, tele kátyúval. Aztán olyan 12 körül érkeztem az időeltolódással együtt Sloughba, ami London egyik elővárosa. Tulképp nem is Londonban lakom, szóval cirka másfél napos utazás volt, kicsit unalmas volt egyedül, de elvoltam. Zenéltem, cigiztem, halálra zabáltam magam csokival.
A baloldali közlekedés egyáltalán nem gáz.... sőt....vicces:)
Egy óra alatt hozzá lehet szokni, és már többször vezettem a céges Caravella VW. Jobb oldalon ülve is ugyan úgy kell vezetni, csak a tükör mást mutat:))
Itt már gps nélkül is simán elboldogolok.
Aztán... beköltöztem az albérletbe, ami tulajdonképp egy kis szoba. Elég sokan lakunk egy házba, vagy 8an, vegyesen lengyelek, szlovákok.
Közös a nappali, a fürdő konyha, kert, stb Mindenkinek van egy szobája, és ööö hát nem beszélek velük, mert nem találkozunk és mert nem tudnak angolul.
Aztán elég le van ám pukkanva....egy ilyen elég tré valamit kell elképzelni.
Csak az első este ittam, de rám is fért egy kicsit lazítani, nagyon furcsa érzések voltak bennem, nagy üresség, hogy nem tartozom sehova, hiányoztok,
és minden hiányzot. De már teljesen jól érzem magam. Pusszantok mindenkit! Később majd beszámolok a munkáról és, hogy milyen volt Ferrárit vezetni!:)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ágicucu 2010.03.19. 20:35:53
Remélem az uccsó bejegyzés óta már megbarátkoztál kicsiny lakoddal és élvezed Londont szőröstül-bőröstül!!! :D
Megcsináltad érted?! Megcsináltad!!! Ott vagy és rajta vagy az önmegvalósítás útján! Neked sikerülni fog! Tudom!
Hatalmas pusszmákokat küldök!!